Szerző: SpeedMedical

A gluténérzékenység (cöliákia, lisztérzékenység) egy autoimmun eredetű betegség, amelyet fontos elkülöníteni más, gluténtartalmú élelmiszerekhez kapcsolódó állapotoktól, például a búzaallergiától vagy egyéb ételallergiáktól. A gluténérzékenység esetén a szervezet immunrendszere a glutén hatására kóros reakciót indít el, amely a vékonybél nyálkahártyájának károsodásához vezethet. A diagnózis felállításában első lépésként vérvétellel végzett laborvizsgálatok (specifikus ellenanyagok kimutatása) segítenek, amelyek pozitív eredménye esetén felmerül a cöliákia gyanúja. A végleges diagnózis azonban a legtöbb esetben vékonybél-biopsziával történik, amely szövettani vizsgálattal igazolja a bélbolyhok károsodását.

Mi az a gluténérzékenység?SpeedMedical - Gluténérzékenység vizsgálat

A gluténérzékenység, más néven lisztérzékenység vagy cöliákia, egy autoimmun betegség, amelyben a szervezet a glutén nevű fehérjére, pontosabban annak egyik összetevőjére, a gliadinra, kóros immunválasszal reagál. A glutén a búza, rozs és árpa alapvető alkotóeleme, így számos mindennapi élelmiszerben jelen van. Gluténérzékenység esetén az immunrendszer a vékonybél nyálkahártyáját támadja meg, ami a bélbolyhok károsodásához és felszívódási zavarokhoz vezet. A lisztérzékenység egy élethosszig tartó állapot, amely megfelelő, szigorúan betartott gluténmentes étrenddel jól kontrollálható.

Mik a gluténérzékenység tünetei?

A gluténérzékenység (lisztérzékenység) tünetei rendkívül változatosak lehetnek, és nem minden esetben korlátozódnak az emésztőrendszerre. A panaszok intenzitása egyénenként eltérő, és előfordulhat, hogy a betegség hosszú ideig tünetmentes vagy enyhe formában zajlik.

Leggyakoribb emésztőrendszeri tünetek:

  • puffadás, hasi feszülés
  • hasmenés vagy székrekedés
  • visszatérő hasi fájdalom
  • fokozott bélgázképződés
  • hányinger

Gyakori általános és egyéb tünetek:

  • krónikus fáradtság, gyengeség
  • vérszegénység (vashiány)
  • hajhullás
  • fejfájás, koncentrációs zavarok
  • hangulati ingadozások

Felszívódási zavarhoz köthető tünetek:

  • indokolatlan fogyás vagy testsúlyingadozás
  • vitamin- és ásványianyag-hiány
  • csontritkulás kialakulása hosszabb távon

Fontos, hogy a gluténérzékenység (lisztérzékenység) sok esetben nem jellegzetes tünetekkel jelentkezik, ezért a pontos diagnózis felállításához laboratóriumi vizsgálat szükséges.

Mikor van szükség gluténérzékenység vizsgálatra?

A gluténérzékenység (lisztérzékenység) kivizsgálása javasolt, ha tartós emésztőrendszeri panaszok, például puffadás, hasmenés vagy hasi fájdalom áll fenn, illetve ha ismeretlen eredetű fáradtság, vérszegénység vagy felszívódási zavar merül fel. Indokolt lehet a vizsgálat akkor is, ha a családban már előfordult lisztérzékenység, mivel genetikai hajlam is szerepet játszik a betegség kialakulásában. Fontos, hogy a gluténérzékenység vizsgálata előtt a páciens ne kezdjen gluténmentes diétába, mivel ez befolyásolhatja a laboreredményeket és álnegatív eredményhez vezethet.

Mi a különbség a cöliákia, a gluténérzékenység és a búzaallergia között?

A cöliákia és a gluténérzékenység (lisztérzékenység) ugyanazt az autoimmun betegséget jelölik, amelyben a glutén fogyasztása immunreakciót vált ki, és a vékonybél károsodásához vezet. Ezzel szemben a búzaallergia egy klasszikus allergiás reakció, amely során az immunrendszer a búza különböző fehérjéire reagál, és tünetei akár azonnal, röviddel fogyasztás után jelentkezhetnek (pl. bőrkiütés, légúti tünetek). A gluténérzékenységtől eltérően létezik nem cöliákiás gluténérzékenység is, amely nem autoimmun eredetű, és nem jár a vékonybél károsodásával. A pontos diagnózis felállítása minden esetben szakorvosi kivizsgálást igényel.

Hogyan történik a gluténérzékenység vizsgálata?

A gluténérzékenység (lisztérzékenység) kivizsgálása több lépésből áll, amelynek első lépése általában laboratóriumi vérvizsgálat. Ennek során a szervezet által termelt, gluténhez kapcsolódó ellenanyagokat, például szöveti transzglutamináz (tTG) és endomysium (EMA) elleni antitesteket, vizsgálják. Pozitív eredmény esetén felmerül a lisztérzékenység gyanúja, amelyet szükség esetén további vizsgálatok, például genetikai teszt vagy szövettani mintavétel erősíthetnek meg.

Milyen típusú gluténérzékenység vizsgálatok érhetők el?SpeedMedical - Gluténérzékenység vizsgálat

A gluténérzékenység (lisztérzékenység) kimutatására többféle vizsgálati módszer áll rendelkezésre:

  • Szerológiai (vér) vizsgálat: a gluténhez kapcsolódó specifikus ellenanyagok kimutatása
  • Genetikai vizsgálat: a cöliákiára való hajlamot mutató genetikai eltérések azonosítása
  • Mintavétel szájnyálkahártyából: bizonyos genetikai vizsgálatokhoz fájdalommentes alternatíva

Fontos, hogy a genetikai vizsgálat önmagában nem igazolja a lisztérzékenységet, de segít annak kizárásában vagy valószínűsítésében.

Hogyan történik a gluténérzékenység vizsgálata mintavétel?

A gluténérzékenység vizsgálata (lisztérzékenység kivizsgálása) történhet vérvétellel vagy bizonyos esetekben szájnyálkahártya-törletből is.

Szájnyálkahártyából történő mintavétel esetén fontos, hogy a vizsgálat előtt legalább 2 órával tilos enni, inni, dohányozni vagy fogat mosni. A mintavétel fájdalommentes, gyors, és a nap folyamán bármikor elvégezhető.

Mit mutat a genetikai vizsgálat?

A gluténérzékenység (lisztérzékenység) kialakulásához genetikai hajlam szükséges, amely speciális vizsgálattal kimutatható. A genetikai eltérés jelenléte azonban önmagában nem jelenti a betegség fennállását, csupán annak lehetőségét jelzi.

A genetikai vizsgálat különösen hasznos lehet bizonytalan esetekben vagy akkor, ha a lisztérzékenység kizárása a cél.

Hogyan kell felkészülni a gluténérzékenység vizsgálatra?

A gluténérzékenység vizsgálatának (lisztérzékenység vizsgálat) pontossága érdekében kiemelten fontos a megfelelő előkészület. Vérvétel esetén általában nem szükséges éhgyomorra érkezni, azonban a zsíros ételek kerülése javasolt a mintavétel előtt. Kiemelten fontos, hogy a vizsgálat előtt nem szabad gluténmentes diétát elkezdeni, mivel ez a szervezetben mérhető ellenanyagok csökkenéséhez vezethet, és így álnegatív eredményt okozhat.

Vegye igénybe gluténérzékenységgel összefüggő vizsgálatainkat, beutaló nélkül, akár azonnal.

A vizsgálatra való felkészülésről olvassa el részletes betegtájékoztatónkat.

A vizsgálatok az alábbi SpeedMedical pontjainkon érhetők el

 

FONTOS! Ha valaki hosszabb ideje nem fogyaszt glutént, a lisztérzékenységre szenzitív antitestek nem mutathatók ki a véréből. Nemcsak a vérvétel során, hanem a gyomortükrözésnél is könnyen álnegatív eredmény születhet, mivel gluténmentes étrend mellett a vékonybél bolyhok regenerálódnak.

Cöliákiai genetikai vizsgálata során (HLA, genoid) ha az eredmény pozitív, vagyis a HLA-DQ2/DQ8 gén kimutatható, jelentheti azt is, hogy az illető csak hordozója a génnek, ez azonban nem jelenti a betegség megjelenését is egyben.

A szakorvossal átbeszélt klinikai tünetek és a szerológia eredménye mellett a lisztérzékenység diagnózisához az endoszkópos vizsgálat eredménye nyújtja a harmadik fontos információt. Ha minden vizsgálat negatív eredménnyel zárul, ám a betegnek mégis panaszai vannak, akkor a kezelőorvos javaslatára megkezdheti a gluténmentes étkezést és figyelni, hogy tapasztal-e javulást. Amennyiben igen, akkor nem-cöliákiás gluténérzékenység a diagnózis.

Az ételallergiát el kell különíteni az étel intoleranciától és bár a tünetei igen közeliek, nem keverendő össze az autiommun lisztérzékenységgel. 

A SpeedMedical vérvételeit, vizsgálatait asszisztensek végzik, akik szakmai hatásköre a vizsgálatok elvégzésére terjed ki, nem terjed ki a vizsgálatok meghatározására, kivizsgálás indikálására, diagnózis felállítására és az eredmények interpretálására - ezek jogszabály és szakma szerint szigorúan orvosi hatáskörök.


Források gluténérzékenység témában:

Duggan JM, Duggan AE. Coeliac disease: to screen or not to screen, that is the question. Med J Aust. 2009 Apr 20;190(8):404-5. doi: 10.5694/j.1326-5377.2009.tb02484.x. PMID: 19374608. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19374608/

Anderson RP. Coeliac disease is on the rise. Med J Aust. 2011 Mar 21;194(6):278-9. doi: 10.5694/j.1326-5377.2011.tb02971.x. PMID: 21426277. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21426277/

Shiha MG, Chetcuti Zammit S, Elli L, Sanders DS, Sidhu R. Updates in the diagnosis and management of coeliac disease. Best Pract Res Clin Gastroenterol. 2023 Jun-Aug;64-65:101843. doi: 10.1016/j.bpg.2023.101843. Epub 2023 Jul 4. PMID: 37652646. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/37652646/